MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt.

A tartalék kapacitás fogalma, szerepe a villamosenergia-rendszerben

A tartalék kapacitás rendelkezésre bocsátása olyan rendszerérdekű szolgáltatás, mely a rendelkezésre álló forgó vagy épített tartalék kapacitást, továbbá import igénybevételének lehetőségét jelenti. Ennek felhasználására olyan teljesítményhiányt okozó üzemzavari helyzetekben kerülhet sor, amikor az egyensúly helyreállításához az igénybe vehető hazai teljesítmény, többletteljesítmény és a külföldi partnerekkel egyeztethető kisegítés sem elegendő. Ilyen esetekben a tartalék kapacitások igénybevételére a rendszerirányító MAVIR ZRt. Országos Diszpécser Szolgálata (ODSZ) ad utasítást.

Lőrinci Erőmű látképe

A hazai villamosenergia-rendszer UCPTE (1998-tól UCTE - Union for the Co-ordination of Transmission of Electricity, Európai Villamosenergiai Rendszeregyesülés) csatlakozásáról folytatott tárgyalások során a 90-es évek elején megállapították, hogy erőműparkunk összetételéből hiányoznak az üzemzavar esetén gyorsan igénybe vehető tartalékkapacitások. Az együttműködő rendszeregyesülésben résztvevő rendszereknek – az UCTE előírásai szerint – szekunder tartalékkal is rendelkezniük kell. A szekunder tartalék olyan, gyorsan – kb. 15 perc alatt – ténylegesen igénybe vehető tartalék kapacitás, amely a váratlanul kiesett teljesítmény ideiglenes pótlására szolgál, és mindaddig üzemben marad, amíg a hibát el nem hárították, vagy egyéb berendezéseket üzembe nem helyeztek.
Az UCTE előírása szerint egy rendszer szekunder tartalék kapacitásának legalább a rendszer legnagyobb blokkjának teljesítőképességével kell megegyeznie, következésképpen a magyar villamosenergia-rendszernek a paksi atomerőmű blokkjainak akkori teljesítőképességéhez (460 MW) hasonló nagyságú gyorsindítású erőműkapacitást kellett létrehozni.

A körültekintő telephely-kiválasztási eljárás eredményeként, a gyorsindítású gázturbinás erőművek hálózati csomópontok közelében, földrajzilag egymástól viszonylag távol – világbanki illetve EIB hitel felhasználásával – épültek meg:

• Litéren a 400/132/35/20 kV-os, illetve Sajószögeden a 400/220/132 kV-os alállomások melletti területen, a nyugati illetve a keleti országrész talán legfontosabb hálózati csomópontjaiban;
• Lőrinciben – elsősorban a meglévő és részben hasznosítható erőművi infrastruktúrát, a gazdaságosságot, és a továbbfejleszthetőséget figyelembe véve – az egykori Mátravidéki Erőmű telephelyén, melyet 1995 őszén az MVM Rt. a Mátrai Erőmű Rt.-től vásárolt meg.

Litéri Erőmű látképe

Az üzemeltetés rendszere

A Kormány új energiapolitikai koncepciójának figyelembevételével 1999 őszén a villamosenergia-ipari tevékenységek szigorú adminisztratív rend szerinti várható szétválasztási kényszere miatt, az MVM Rt. létrehozta leányvállalatát, a Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó (GTER) Kft.-t. 2000. június 1-jétől az MVM Rt. mindhárom – addig az OVIT Rt. által felügyelt – gázturbinás erőmű kezelését és üzemfelügyeletét a GTER Kft.-re bízta.

A GTER Kft., a MAVIR Rt. által kiírt kapacitás-lekötési tendert megnyerve a Rendszerirányítóval kapacitás-lekötési megállapodást kötött. Az MVM Zrt. 2007. évben kiadott alapítói határozata alapján 2008. január 1-jén a GTER Kft. jogutódjaként létrejött az MVM GTER Zrt. A társaság olyan szervezeti formában és személyi állománnyal alakult meg, hogy képes legyen valamennyi, az MVM Zrt. tulajdonában lévő szénhidrogén tüzelőanyag bázisú erőmű üzemeltetési feladatainak ellátására.

Az MVM GTER Zrt. feladatköre 2008-tól a teljes körű üzemeltetés (üzemirányítás, üzemfelügyelet, karbantartás, hibaelhárítás valamint az erőművek nyereséges működtetése). Az Észak-budai Fűtőerőmű üzemeltetését társaságunk 2008. február 1-jétől végzi.

Sajószögedi Erőmű látképe

A gázturbinás erőművek működési elve

A nyílt ciklusú erőmű főberendezése névleges körülmények között (15°C külső hőmérséklet, 1 bar légnyomás, 60% relatív páratartalom) szolgáltatja az előírt villamos teljesítményt. A gép indítását – konstrukciótól függően – az indítómotor, vagy a gépegység generátora (motoros üzemmódban) biztosítja. A légbeszívón keresztül beáramló levegőt a kompresszor megfelelő mértékben összesűríti, majd az előírt fordulatszám elérését követően a nagynyomású égéslevegő és az elporlasztott tüzelőolaj az égőkamrákba áramlik. Az égésre előkészített üzemanyag-levegő keveréket villamos szikra, vagy gyújtóláng lobbantja be. A forró égésgázok átáramlanak a turbinafokozatokon, és ott a hőenergia egy része mechanikus energiává alakul. A tüzelőanyag mennyiségének folyamatos növelése mellett a gép tovább gyorsul, és az indító berendezések lekapcsolása után, a stabil égési folyamat következtében a gép a szinkron fordulatig gyorsul. Az automatikus szinkronozást követően a gép az előre beállított terhelési állapotba kerül, és addig ebben az üzemállapotban marad, amíg az üzemirányító a leállításra vagy egyéb terhelési állapot beállítására utasítást nem ad. A kéményen keresztül távozó, kb. 540°C hőmérsékletű füstgáz káros anyag tartalmának (NO_x) csökkentése érdekében az égésteret sótalanvíz befecskendezésével hűtik. A befecskendezett víz mennyisége nagyságrendileg megegyezik az elégetett gázturbinaolaj mennyiségével. A gázturbina-generátor egység vezérlését, illetve szabályozását nagy megbízhatóságú (redundáns) irányítástechnikai rendszer végzi. A vezérlési feladatokat ellátó berendezéscsoporttal párhuzamosan, egy tartalék rendszer is folyamatosan üzemel. Az üzemi vezérlőrendszer hibája esetén a gépegység teljes irányítását az eddig „meleg tartalékként” üzemelő rendszer veszi át.

A GT Erőművek legfontosabb műszaki adatai

LŐRINCI gázturbina
Típus: V94.2
Névleges teljesítmény: 170 MW
Fordulatszám: 3000 f/perc
Tüzelőanyag: gázturbina olaj
Névleges tüzelőanyag fogyasztás: 42 t/h
Gyártó: SIEMENS AG.

LITÉRI és SAJÓSZÖGEDI gázturbinák
Típus: PG 9171 E
Névleges teljesítmény: 120 MW
Fordulatszám: 3000 f/perc
Tüzelőanyag: gázturbina olaj
Névleges tüzelőanyag fogyasztás: 32 t/h
Gyártó: GEC-Alsthom (E.G.T.)